Aki volt már falunapon, annak van fogalma arról, hogy milyen borzalmakat képesek összeállítani egy-két helyi művelődésszervező. Én vidéken nőttem fel, közel a fővároshoz, de messze attól, hogy bármi is eljusson annak kultúrájából a nem napi szinten ott dolgozókhoz/tanulókhoz. Sőt, legtöbbször az ő esetük is hagy némi kívánnivalót maga után. Na, de térjünk csak vissza a falunapokhoz.
Tehát ismerős az eset, amikor valami random hétvégét kiválaszt egy falu vezetősége, és felkéri a művelődési ház vezetőjét, hogy készüljön már a falu napjára egy igazán jó programmal a helyi lakosoknak? Ilyenkor elkezdenek forogni azok az agytekervények, és jönnek a jobbnál jobb ötletek, majd a megszabott büdzsé miatt mindezt a sutba vágják, és előáll a szokásos, jól bevált programsorozat, mely végül mindig autentikus tivornyába torkollik, így a visszaemlékezések általában minden esetben kellemesek lesznek, már ha lesznek egyáltalán…
Jól figyeljetek hát, mert most megosztom veletek a tökéletes falunap receptjét. Először is végy egy csipetnyi sporteseményt a reggeli órákra. Ezeken úgy is többnyire gyerekek és az őket kísérő fitt családanyák, meg a helyi futóklub az előző estéből már magához tért tagjai lesznek csak jelen, így nem kell túl komolyra venni a figurát. Ha ezeknek vége, és már mindenki kellőképpen enervált és testszagú, akkor jöhet egy leheletnyi bemutató a környékbeli néptánc és népzene csoportoktól. Ennek kiválasztására és felkészülésére gondosan ügyeljünk, mert valószínűleg ez a nap legszínvonalasabb produkciója. Sajnálatos módon a korai órák miatt még ezen a programon is kevesen vesznek részt, mert a péntek nagyon nehéz nap sokak számára, és ilyenkor még minden valamire való ember igyekszik ágyban maradni és kipihenni a dolgos napokkal teli hét fáradalmait. De hát nem tehetjük későbbre, mert nagyon szoros a program és délután már jönnek a sztárvendégek.
Kezdjük is egy kávéskanálnyi gyerekeknek szóló zenés, táncos mulattsággal, melyet szinte biztos, hogy valamelyik nem közkedvelt gyerekdal énekes közreműködéssel adnak elő az óvodások. De hát a gyerekeknek nem kéne ebéd után aludni? Nem probléma, az apukák, idősebb testvérek biztosan alszanak még helyettük is. Ha a gyerekeket végre hazavitték már, akkor jöhetnek a kissé spicces, szigorúan egy evőkanálnyi, operett vagy éppen musical előadások. Amennyiben a gyerek még ott van, szinte biztos, hogy lassan követelni fogja az amúgy is kötelező délutáni pihit. Közben, ha minden jól megy, a focicsapat 90%-a már ébren van, úgyhogy kezdődhet is az előadások közbeni barátságos mérkőzés, rendszerint a rivális szomszéd falu ellen.
Ha mindezeknek vége van, akkor a falu lakosságának a nagy része már talpon lesz, így jöhet egy maréknyi táncdalénekes a magyar popzene sötét bugyraiból. Közben az árusoknál megjelenik a sorban állás fogalma, leginkább ott, ahol alkohol tartalmú italokat is felszolgálnak. Amint ennek vége van, jöhet valami keményebb zene, melynek hatására a parkoló egészen motoros találkozó jelleget ölt. De ne bánkódjunk egy percig se, ugyanis végre megértjük azt a rengeteg bukósisak akció feliratot a különböző árusoknál. Ilyenkor az ember picit elmosolyodik, mert legalább a kereskedelmi stratégia kiválóan kerül kivitelezésre. Nem hinnétek el, és én sem gondoltam először, de komolyan érdekli az embereket a bukósisak akció akkor is, ha éppen motorral érkeztek, és feltehetőleg már van egy náluk. Vagy esetleg arra számít az árus, hogy elhagyják páran a nagy buli hevében, és hazamenetel előtt esedékes lesz egy sisakot beszerezni? Hiszen egytől-egyig törvénytisztelő, biztonságkedvelő emberek, balesetek pedig történhetnek, szóval még akár jogos is lehet a feltételezés. A koncert/koncertek után pedig kezdődhet a mértéktelen szórakozás, ami sokszor reggelig tart, egyesek esetében pedig gyakran vasárnap estig. Ami viszont ezek után biztos: a kétnapos faluprogram már egyenesen pénzkidobás. Ha a pénteket egy ilyen szombat követi, akkor az ilyen szombatot milyen vasárnap követhetné?