A hagyományok megőrzésének egyik legjobb módja a viseleteken és a táncon túl a gasztronómia. A hagyományos magyar konyhát mindenki ismeri, és általában legalább egy fogását szereti is. Mármint idehaza, nem külföldön. A lényeg, hogy a konyhaművészetben, egy nép gasztronómiájában is vannak bizonyos állandóságok, olyan dolgok, amik nélkül már nem is igen lenne oda sorolható. Ahogyan egy jellegzetes magyar pörkölt vagy paprikás sem lenne elképzelhető hagyma és zsiradék, vagy pirospaprika nélkül, úgy egy fürdőszoba csempe nélkül sem az igazi. Persze, egyáltalán nincs kizárva, hogy valaki más megoldáshoz forduljon, de legalább részben szinte minden fürdőben szerepe van.

Igazából a csempézésnek első sorban praktikus okai vannak, mivel a keletkező pára, kifröccsenő víz az így leburkolt falakba nem issza bele magát, nem kezd el mállani vagy penészedni. Persze van, aki kifejezetten utálja, és maximum a fürdőkád vagy a zuhanyzó környékén hajlandó elviselni, ahol konkrétan a legszükségesebb, egyébként a helyiség többi részén legfeljebb festett a fal, de továbbra is fennáll, hogy fürdőszoba csempe nélkül nemigen képzelhető el. A csempézés egyszerre véd és dekorál, nem kell leragadni az ’50-es évek gusztustalan, pasztellszínű lapjainál és taszító felületeinél. Manapság egyre nagyobb és nagyobb választékban lehet kifejezetten szép és dekoratív, de mindemellett időtálló és kellemes falburkolatokat venni. Ha valakit érdekel, akkor az én érdeklődésemet is egy fürdőszobákkal és csempékkel foglalkozó oldal keltette fel, amit egy kedves barátom ajánlott a figyelmembe, mikor felújítás előtt álltam.

Van, aki az egyszínűt kedveli, mások a tarkát, mintásat. Van, aki a mattra esküszik, van, aki a fényesre. Nagy piaca van a mázazottnak, és egyre többen kedvelik a régi stílusú, mázatlan csempéket is. Aki a terméskő bolondja, az is talál olyat, ami a megszólalásig hasonlít rá, szakavatatlan szem meg nem mondaná róla, hogy nem egy mészkőbányában metszették. A burkolólapok mérete és alakja is nagyon változó lehet az egészen apró metrócsempétől akár az 50×50 centiméteres darabokig. Mindenkinek mások az elképzelései, más igényeket támaszt a tisztálkodóhelyisége felé, és ez így van jól. Ha csak háromféle közül lehetne választani, akkor sokkal unalmasabb lenne a világ, bár aki igazán kreatív, az úgy is megtalálná a neki megfelelő kombinációt. A lényeg, hogy megfelelően fedjen, védje a falat, dekoratív legyen és otthonossá varázsolja a fürdőt. Egy fürdőszoba csempe nélkül olyan, mint egy galéria képek, vagy egy múzeum vitrinek nélkül.

Ráadásul a takarítást is jelentősen megkönnyítik a kemény, sima burkolatok, nem véletlenül nem padlószőnyeg és fali kárpit van a fürdőben. Olyasvalamire van szükség, ami ellenáll a nedvességnek és a kosznak, ami egyszerűen takarítható, és lassan múlik felette az idő. A legjobb, ha hozzá se kell nyúlni, mármint szerkezetileg, hanem legfeljebb akkor kell leszeni, ha már meguntuk, és jól jönne egy új. Ehhez ugyan nem árt, ha valaki olyasvalaki rakja fel, aki ért is hozzá, de ha nincs senki mester, akkor sem maradhat a fürdőszoba csempe nélkül. Valójában közel sem akkora művészet, mint amekkorának be van állítva, ha bizonyos alap szabályokat betartasz, akkor egy kis gyakorlás után akár Te magad is elkészítheted a csempézésedet. A lényeg a pontosság, a precizitás és az odafigyelés!