A munka közelebb hoz egymáshoz diákot és felnőttet

Sokan úgy tekintenek a hagyományőrzésre, mintha valami ósdi, elvadult dolgot dédelgetnénk ilyenkor, aminek talán már nincs is helye a világon, mégis bezárjuk egy konzervbe, ami ott porosodhat az idők végezetéig a spájz polcán. Ennek azonban éppen az ellenkezője az igaz. A hagyomány nem egy halódó dolog, hanem maga az eredendő élet, amit nem látunk tisztán, mert rárakódott mindenféle új, csenevész szokás – ezért kell őket megőrizni és ápolni a maguk tisztaságában.  Ezért rendkívül fontos, hogy az új és újabb generációk mind tisztában legyenek ennek jelentőségével. Adjuk át, ami mi tudunk, és bízzunk benne, hogy a fiatalabbak is meglátják azt, amit mi. Persze nem feledkezhetünk meg róla, hogy őket merőben más dolgok érdeklik. Közelítsünk hozzájuk saját érdeklődési körük alapján! Nagyon ötletes például, ha megláttatjuk a fiatalokkal a hagyományőrzés hasznát – gondoljunk csak a húsvétkor, locsolkodásért kapott pénzekre. Az a szép summa bizony jól jött tavasszal.

Most egész máshogy szerzik a diákok a pénzt. Hallottam például, hogy sokan beírják a böngésző keresőjébe, hogy diákmunka budapest, és így rengeteg diákszövetkezetet találnak. Az egyik igen népszerű köztük a TopiWork nevezetű. Ezt szoktam én is ajánlani azoknak a fiataloknak, akik így vagy úgy kapcsolatba lépnek velem. A „diákmunka budapest” témakörén belül a TopiWork Iskolaszövetkezet weboldalán szét tudnak nézni, és kedvükre válogathatnak.

Előnyös, ha van némi élettapasztalata annak, akit bevezetünk a hagyományok világába. Szükséges az összehasonlítási alap a mai világ, s a régi között, és hogyha a diákság nem tudja, mi az a munka, bizony nehéz dolgunk lesz. Ezért bátorítsuk az ifjabbakat, induljanak neki az életnek, gyűjtsenek tapasztalatot, a TopiWorknél találnak majd mindenféle típusút. Remek apropó beszélni a népi munkákról, hogyha nekik van egy modern szakmájuk amit egy sokemeletes épületben végeznek a belváros szívében. Meséljenek ők az élményeikről, s meséljük mi is, hogy volt ez régen.

Ha valaki budapesti diákmunkát akar, hamar rá fog jönni, ott (és a Topiworknél egyaránt) könnyű dolga van. Nem kell feltétlenül a napon izzadni, és hajolgatni a szántóföldön. Helyette légkondicionált iroda van sok-sok korrekt órabérű diákmunkával. Most nem határoz meg szüleink és dédszüleink foglalkozása. Az egyén maga dönti el, merre szeretne indulni, függetlenül attól, miként éltek előtte. Nincsenek áthághatatlan társadalmi rendszabályok. Aki kalapos, házasodhat bíróval, szabóval, áccsal, festővel, informatikussal, kertésszel. Az életünk szabadabbá vált. De ettől függetlenül őrizzük meg azt, ami a régieknek érték volt, hisz ami valódi érték, az időtálló, az örök.

Ha a TopiWork oldalát böngésszük, természetesen nem csak budapesti diákmunkákat találunk azért. Van ott mindenféle szakmához kötődő munka, amit el sem tudna végezni az, akinek nincs már előzetes hozzáértése. Meg vannak nyári fesztiválos melók gyakran, amiket pedig ebből a korosztályból sokan még élvezhetnek is.

Ahogy olyanok is vannak bőven, amikre könnyedén betanítanak. Vannak irodai munkák, és számosan fizikai munkák is. Még otthonról végezhető munkák is akadnak, ami roppant hasznos manapság, amikor már bármit bárhonnan el lehet érni. Ezzel a diákok megspórolhatják az utazás idejét.

Egy szó mint száz, a közös élménytartomány elengedhetetlen, hogyha meg akarunk láttatni valakivel valamit. Hogyha az ifjúság nem dolgozott még, úgy nem értik, nem érzik át, mint jelentett régen a munka és a pénz. Márpedig ezek a mindennapok meghatározói. Hamarabb kialakul a közös nyelv, köztünk, hagyományőrzők közt, és a modern életüket élő fiatalok közt, hogyha értjük miről beszél a másik. Legyünk mi is nyitottak az ők tapasztalataira. Meglepően sokat tanulhatunk egymástól.